Pécs és állásai

Pécs és állásaiPécs megyei jogú város az ország délnyugati részén terül el, a Pécs járás mellett Baranya megye székhelye, központja. Területét tekintve a Dunántúl legnagyobb, valamint hazánk ötödik legnagyobb települése; a hét regionális centrum egyike.

A térségben a rómaiak még a 2. század elején alapítottak egy várost Sopianae néven, ekkor ezt a vidéket kelta és pannon eredetű törzsek lakták. Ezt követően, a 4. századra a létrehozott település tartományi székhellyé, valamint a korai kereszténység egyik kimagasló központjává vált. Azt az ókeresztény temetői építményegyüttest, mely ebből a korszakból származik, Az UNESCO 2000-ben a világörökség részévé nyilvánította.

Pécs püspökségének megalapítása közel ezer évre, 1009-re tehető; ezt Szent István király hozta létre. A városban alapította meg Nagy Lajos király 1367-ben az ország első egyetemét, ami egyébként ma is az ország legnagyobb létszámmal működő egyetemi intézménye, a maga közel 34 ezer hallgatóval. A középkor idején Pécs az ország egyik jelentős művészeti, kulturális központjává nőtte ki magát, ez Janus Pannonius püspök nevéhez fűződik.

A város közel 150 évig állt török hódoltság alatt, az ebből az időszakból fennmaradt építészeti emlékek megőrzésére nagy gondot fordított a település. Pécs a hódoltság ideje után, 1780-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ennek az eseménynek eredményeként indult el a város fejlődése a polgárosodás, valamint a gazdasági innováció terén. Majd a 19. század első felében ment végbe egy jelentősen felgyorsult iparosodási folyamat; mely következtében a pécsi Zsolnay porcelán, az Angser orgona, továbbá a Littke pezsgő világhírűvé váltak.

A megyeszékhely mindig is soknemzetiségű településnek számított, több mint két évezredes történelme során nemzetiségek tradíciói ötvöződtek, valamint számos kulturális réteg rakódott egymásra. Több nemzet, köztük a horvátok, a szerbek, a svábok, a romák ma is békében élnek egymás mellett. Pécs a 2010-es évben megkapta az Európa kulturális fővárosa címet is.

Érdemes Pécs kapcsán megemlíteni, hogy kedvező éghajlata, zegzugos kis utcái, a folyamatosan megújuló Sétatér, a Mecsek-oldal gondozott kertjei, valamint a város pezsgő, színes nyáresti társasági élete különleges mediterrán hangulatot kölcsönöz a településnek, mely igen vonzó célponttá teszi a turisták számára.

Gazdaságát tekintve, a sokáig az egyik legnagyobb munkáltatónak számító Elcoteq üzem 2011-ben – a termelés befejezésének indoklásával- mintegy 1500 alkalmazottat bocsátott el. Pécs  munkanélkülijeinek száma egyre magasabbá vált a gazdasági válság ideje alatt. A 2013-as évben, a hallgatói létszám csökkenése miatt a település legnagyobb létszámot foglalkozató létesítménye; a Pécsi Tudományegyetem is elbocsátásokba kezdett. Allas Pecs városában és annak vonzáskörzetében bőven található. Miután a Zsolnay gyár is bejelentette, hogy csődközeli állapotba került, 2013 végén a magyar állam átvállalta a város összes adósságát, elősegítve ezzel Pécs jövőbeli fejlődését.

Legutóbbi álláshirdetések Pécsett:

  • karbantartó lakatos
  • villamosmérnök
  • gépészeti irányító
  • márkabolti értékesítő
  • alkalmazásüzemeltető
  • hálózati villanyszerelő
  • csomagoló
  • betanított könnyű fizikai munkás
  • termelési és műszaki vezető
  • folyamatmérnök
  • márkabolti értékesítő
  • árukiadó
  • műszerész
  • pénzügyi asszisztens

Mezőkövesd és állásai

Mezőkövesd város az Alföld és az Északi-középhegység keresztezésénél, a Bükk-vidék déli részén terül el. A Mezőkövesdi járás székhelyeként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A település hallatán az embereknek jellemzően a híres matyó hímzés, valamint a Zsóry fürdő gyógyvize jut eszébe. A város az egyik legdinamikusabban fejlődő kistérséggé nőtte ki magát az ország északi részén fekvő települései közül.

A település keletkezésének pontos dátumát ugyan nem ismerjük, ám történelmi jelentőségét az is mutatja, hogy felkutatott leletek alapján a magyarság egy része már a honfoglalás idején letelepedett a térségben. A terület nagyobb mértékű fellendülésének időpontja a 15. század környékére, azaz az Anjouk uralkodásának idejére tehető; a különböző fennmaradt írásos emlékekben ettől a korszaktól kezdődően emlegetik Mezőkövesdet mezővárosként. A város – egyéb kiváltságok mellett- 1464-ben Mátyás királytól megkapta a királyi pecsétet; egyes elgondolások innentől származtatják a későbbi matyó elnevezés létrejöttét. A település egészen 1544-től számítva állt a törökök hódoltsága alatt, majd a végső csapást 1552-ben, az egri ostrom idején mérték rá, ebben az évben egy időre el is pusztult a város. Mezőkövesd fejlődésében a következő lényeges mérföldkövet a vasútvonal kiépülése jelentette, ez az esemény az 1860-as évekre tehető; s innen indult el a város virágzása. A híres mezőkövesdi gyógyvíz felfedezése 1939-ben történt meg, amikor is Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokán egy olajkutató fúrás alkalmával kéntartalmú gyógyvizet találtak. A Zsóry gyógyvíz napjainkban is számos betegség gyógyulását segíti, hatása ideális különböző ízületi gyulladások, reumás megbetegedések, sérülések kezelésére.

A legutóbbi felmérések alapján a város népessége 17 ezer főből áll, ám ez a szám folyamatosan, dinamikusan növekedik. Fokozatos fellendülése és virágzása többek között annak is köszönhető, hogy mind kereskedelmileg, mind gazdaságilag egyre fejlettebb, modernebb; így Mezőkövesd egy regionálisan kedvelt turisztikai és kulturális központtá nőtte ki magát. Nem csak az országban, de Európa-szerte is ismert gyógyvizéről, az UNESCO által szellemi világörökségnek nyilvánított matyó népművészetéről („Matyóföld fővárosa”), továbbá igen változatos, sokszínű kulturális eseményeiről. A turisták látogatása mellett egyre gyarapodik a kistérségben létrejövő családalapítások száma is.

Mezőkövesd nevezetességei köze tartozik- a matyó hímzés, valamint a Zsóry Gyógy-és Strandfürdőn kívül- a Nép Művészetek Háza, a Városi Galéria, a Hadas Városrész, valamint a Szent László-templom és a Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum.

Legutóbbi álláshirdetések Mezőköveden, bővebb infót, ide kattintva talál.

  • eladó-pénztáros
  • vízmérő-cserélő munkatárs
  • ügyfélszolgálati munkatárs
  • bankfióki tanácsadó
  • fejlesztőmérnök gyakornok
  • betanított összeszerelő
  • postai kézbesítő
  • felszolgáló
  • minőségügyi mérnök
  • CNC gépkezelő
  • CNC gépbeálló

Gödöllő és munkalehetőségei

Gödöllő és munkalehetőségeiGödöllő város Pest megyében, az ország középső részén, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik, a település a Gödöllői járás központja. Híres palotájáról, a Grassalkovich-kastélyról, illetve intézményéről, a Szent István Egyetemről.

A város első írásos említése I. Lajos 1349-es adománylevelében szerepel. Hivatalos, mai elnevezését 1868-ban kapta meg. A török hódoltság idején teljesen elpusztult a település lakossága, később népesült be újra. 1662-ben Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki itt építette fel kúriáját. Később, a 18. században Grassalkovich Antal birtokainak központjává vált a város; Gödöllő műemlékeinek jelentős hányada ebből a korszakból származik. Mezővárossá 1763-ban vált, kedvező földrajzi fekvése és vásárai miatt a környék központi településének számított, egy átmenő területet jelentett az Alföld és a Felvidék között. Gödöllő az 1848-as szabadságharc idején Windisch-Gratz szálláshelye volt, ezt követően Kossuth Lajos főhadiszállásává vált.

A kiegyezés után a település a királyi család birtokába került, a királyi figyelem pedig gyors fejlődést vont maga után. Eredményeként kiépült a vasúti kapcsolat, majd 1884-ben lett nagyközség Gödöllő. Stromfeld Aurél 1919-ben itt rendezte be főhadiszállását, aztán a két világháború között Horthy Miklós rezidenciájává vált. A második világháború után egy igen jelentős mezőgazdasági központtá fejlődött. 1950-ben a városba telepítik a Ganz Árammérőgyárat, így az 1960-as évekre- az dinamikus iparosodási folyamat, illetve az új munkahelyek teremtése következtében- jelentősen megnövekedett lakossága. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesenyőt, 1966-ban pedig várossá nyilvánították.

Gödöllő, gazdaságát tekintve a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt; ebben az időszakban számos olyan állattenyésztési kutatóintézet alakult ki itt, ami ma is működik. Várossá nyilvánítása után az iparosodási folyamat felgyorsult a térségben, ez a 20. század második felére tehető. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, majd megalakult a Gödöllői Gépgyár is.

A jelentős mennyiségű multinacionális cégek mellett számos sikeres, jövedelmező helyi kis-, és középvállalkozás működik a településen. Az ezen vállalatok által biztosított munkahelyek nem csak a helyi lakosságnak, hanem a város 30 km-es körzetében élőknek is bőséges álláslehetőséget kínálnak. Gödöllő munka lehetőségei itt találhatók. 2011-es felmérések szerint a lakosság majdnem fele (44%-a) a településen kívül dolgozik, közülük a legtöbben a fővárosban. Helyben megközelítőleg 7500 fő vállal munkát, ezt meghaladja a Gödöllőre bejárók száma, ami mintegy 9000 fő. A munkanélküliség a városban évekig, tartósan 2-3% között alakult, ami az országos átlag alatt van. A település regisztrált álláskeresőinek száma a 2008-2009-es gazdasági válság után 4% fölé emelkedett, ez az arány azóta csökkenő tendenciát mutat.

A helyi álláslehetőségek szempontjából lényeges szerepet tölt be a Gödöllői Üzleti Park, melyet Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park néven adtak át 2006. szeptember 19-én. A 2017-es évben a Park területén 34 vállalkozás üzemelt; ezek összességben az értékesíthető területek 1/3-át foglalták el. A legutóbbi adatok szerint 19 vállalkozás működik az Üzleti Park Szolgáltató Központjának épületeiben, amely 80%-os telítettséget jelent. A Szolgáltató Központban működő vállalatok köre igen széles; megtalálhatóak a cégek közt élelmiszeripari, kereskedelmi, vegyipari, gépipari és nyomdaipari létesítmények egyaránt.

A Gödöllői Üzleti Park együttműködik a városban és a környékén található kutatási-, és felsőoktatási intézményekkel; ezáltal országosan elismert jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységéről.

Legutóbbi álláshirdetések Gödöllőn:

  • targoncavezető-raktáros
  • raktári munkatárs
  • árufeltöltő munkatárs
  • kereskedelmi képviselő/üzletkötő
  • adminisztrátor
  • laboratóriumi sejt-és szövettenyésztő technikus
  • projektmenedzser
  • pénzügyi-számviteli kontroller/menedzser
  • könyvelő
  • termeléstervező/ütemező
  • fuvarszervező
  • környezetvédelmi mérnök
  • karbantartási vezető
  • frissáru pultos